Pages

2009. július 7., kedd

Agyonrágott tabutéma

Az ember annyit hall bizonyos dolgokat, hogy egy idő után készpénznek veszi, elhiszi, sőt maga is hangoztatni kezdi. Ilyen például az az állítás is, hogy a szex tabutéma. Hát persze, sok párkapcsolatban gondot okoz az, hogy a felek őszintén és nyíltan megbeszéljék egymással a nemi együttléttel kapcsolatban felmerülő gondokat, ötleteket és vágyakat. Ilyen értelemben talán tabu. Mindezek ellenére nem sok olyan területét tudnám felsorolni a médiának, ahol nem fordul elő ez a téma - rendszeresen.

Szinte minden magazinban - amelyik célközönsége egy kicsit is érintett, és nem vérmesen szakosodott a témája - találunk legalább egy, ha nem több szexszel foglalkozó rovatot. Kapunk tanácsokat, hogy hogyan pezsdítsük fel nemi életünket, kapunk hegyibeszédeket a védekezés fontosságáról, szakértők segítenek testi és pszichológiai problémák megoldásában és persze olvashatunk szaftos nyáresti sztorikat egyéjszakás kalandokról, amik váratlanul sírig tartó boldog házasságba torkollanak.

Természetesen vannak az előbb felsoroltak közül nagyon hasznos, mondhatni nélkülözhetetlen rovatok is. Sokan szégyenkeznek, ha a szex és az azzal kapcsolatos problémák kerülnek szóba. Rengetegen írnak inkább egy szellemes (avagy kevésbé szellemes) jelige, fedőnév mögé bújva szakembereknek egy magazinba, minthogy elmenjenek egy szexuálpszichológushoz, nőgyógyászhoz, vagy bármilyen olyan emberhez, akinek a foglalkozása hallatán az "orvos" szóra asszociálni lehet. Ezen kívül vitathatatlan tény, hogy a védekezés fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, mert nem csak az abortuszt lehet elkerülni vele, de - bizonyos formáival - a nemi betegségeket is.

Mindezek ellenére én, személy szerint túlzásnak vélem a felhajtást. Nem olvasok sokféle magazint, Isten látja lelkemet. A korosztályomnak szánt tiniújságok közül az általam színvonalasabbnak tartottak mellett mindössze Mondot (animékre, mangákra, a japán kultúrára szakosodott magazint) és Mindennapi Pszichológiát olvasok. (Ezutóbbiból eddig egyetlen szám vásárolható meg a környékemen legjobb tudomásom szerint. Én mindenesetre türelmetlenül várom a folytatást.) Bár a Mondoban nehezen találnék szexre utaló cikket, vagy rovatot (ez nyilván abból is adódik, hogy a japán rajzfilmek a nálam jóval fiatalabb korosztályt is érdeklik), a MiPsziben pedig - meglepő módon - színtisztán és szakavatottan, csakis pszichológiai szempontból közelítik meg a problémát, a tiniújságok hasábjain bizony akarva akaratlanul, állandóan beleszaladok az ehhez hasonló cikkekbe.

Bármennyire is elhanyagolták ezt a témát az eddigiekben (nehezen tudom elképzelni, hogy a Nagyváradi Napló vagy a Nyugat fénykorában szexualitással foglalkozó cikkeket közölt volna), ettől még a tárház sajnos kimeríthető. Nem lehet vég nélkül ontani a kommersz jótanácsokat, és ismételgetni az elnyűtt frázisokat. Amikor elolvasom ugyanazt két különböző újságban, sóhajtok egyet, és megértően továbblapozok - elvégre nem maradhatnak le a konkurenciától. De előfordul, hogy egy magazin két egymást követő, vagy egy negyedévben megjelenő számaiban is ugyanazt látom, csak pepitában.

Tanácsok nekünk, hölgyeknek? "Csak akiben megbízol", "Ne add oda magad akárkinek", "Lazíts, és engedd el magad", "Ne stresszelj, ne légy feszült". És persze a másik - állítólag erősebbik - nem is megkapja a maga adagját. "Ne tarts a kudarctól", "Ne akarj mindenáron teljesíteni", "Légy figyelmes", "Tudd meg, mire vágyik a partner". És persze ott vannak az általános érvényű, mindenkire kiterjedő jótanácsok. "Beszéljetek róla", "Ne féljetek elmondani egymásnak a vágyaitokat", "Teremtsetek nyugodt környezetet", "Ne legyen semmiféle zavaró tényező". Hányszor, de hányszor olvastam már a hosszú előjáték fontosságáról, a gyertyákról és füstölőkről, a kellemes háttérzenéről és a kulcsra zárt ajtókról. Hány és hány százalékokkal illusztrált közvéleménykutatást nyálaztam át arról, ki milyen pózt szeret, mit néz meg a másikon, és szereti-e, ha ég aktus közben a villany. Hányszor, de hányszor olvastam erogén zónákról, szexi ruhadarabokról, vágykeltő afrodiziákumokról, csábító tippekről és persze ötletes, vad és extrém segédeszközökről.

Sajnos egyet tudok bizton állítani: Nincs új a nap alatt. A jól ismert nótát hallgatjuk minden egyes alkalommal, csak egy kicsit átvariálnak rajta ezt-azt, hogy ismét el lehessen adni. Joggal kérdezheti akárki, honnan tudom, ha egyszer - magam mondtam - nem olvasok sokféle újságot. Ki kell ábrándítsam a kötözködőket, ha magazinok belsejét nem is bújom gyakran, a borítót és a főcímeket azért még látom. És - sajnos vagy nem sajnos, mindenki döntse el maga - majdnem mindegyikről rámvigyorog egy "Forró éjszakák - rövid erotikus történetek", egy "Tippek és trükkök - hogyan csábítsuk el újra és újra partnerünket?", egy "Gyorstalpaló reménybeli lepedőakrobatáknak" vagy egy "Mire is jók a konyhai eszközök a főzésen kívül?".

Az egyetlen lehetséges magyarázat, ami a jelen pillanatig eszembe jutott: a pénz. Mert az ember igenis megveszi azt az újságot, amiben talál szexet, még ha valahol egy gondosan elnémított és elnyomott agytekervényében tudja is, hogy semmi újat nem fog tanulni. Mert az ember tényleg fal mindent, ami szex, mindent, ami intim és mindent, ami erotikus. (Tisztelet a kivételnek, ugyebár.) A kíváncsiság valóban jellemző tulajdonsága a Földet egyre inkább benépesítő homo sapiens sapienseknek, de vajon mikor veszi észre a tisztelt publikum azt, amit én - jóból is megárt a sok?

2009. július 6., hétfő

Fülszöveg, vagy amit akartok

Talán ez sem lesz hosszabb életű, mint az összes többi blogom, talán nagyobb népszerűségnek sem fog örvendeni azoknál. Egyszerűen csak úgy gondoltam, kiírom magamból mindazt, ami néha összegyűlik bennem. Egy-egy téma köré meglepően sok, és meglepően összeszedett gondolatokat szoktam társítani, és úgy döntöttem, nem hagyom, hogy ezek a kis gondolatfelhők elvesszenek. ^^ Így született a SedNapló ötlete. Bár már elég régóta játszadozom ezzel a gondolattal, tetlegességig csak most fajult az elképzelés.

Kezdetnek ennyi, remélem tetszeni fog az eredmény!

Ui.: A pozitív kritikákat hálás köszönettel, a negatív de építő kritikákat fintorogva, a negatív és rosszindulatú kritikákat szitkozódva és anyázva fogadom. Előre is köszönöm! Ja, és téma-ötletekkel is bombázhattok. ;)