Úgy tűnik, ez válik majd a másik vesszőparipámmá az egyetem mellett. Ki, mit, miért és hogyan csinál a közösségi oldalakon - nem titkolom, elsősorban a facebookról van szó. Az utóbbi időben egyre többször találkozom (számomra) érthetetlen - és nem tagadom, idegesítő - jelenségekkel, úgyhogy jöjjön a panaszáradat :)
Mit lát meg az egyszeri szemlélő, amikor egy facebook profilra téved? Nyilván a képet, de ezt most hagyjuk - mire kattintott rá, hogy eljutott az oldalhoz? A névre. A becsületes, anyakönyvezett, édes szülők által hagyományozott névre. Én elhiszem, hogy Szabó Zoltánként vagy Kovács Annaként nehéz kitűnni a tömegből (legalábbis csak a névvel biztosan), de ez még ne legyen elég ok arra, hogy valami, a nevünktől fényévekre álló betűhalmaz kerüljön ebbe a rubrikába.
Vannak a tipikus "névmenősítő" módszerek, amikkel elég gyakran találkozik az ember: i helyett y vagy ee, v helyett w, és még sorolhatnám. (Talán angolosítani próbálnak?) A kérdésem a következő lenne: mit vár bárki attól, hogy Vivien helyett (ami szerintem egy nagyon szép név), Vyvcsóó-t ír ki? Milyen előnyökkel jár Adríí-nak lenni Adrienn helyett? Az Esztinél (ha már egyszer mindenáron becézgetni akarjuk magunkat) miért jobb az Eszty?
Van ennél jobb is egyébként. Az érdeklődési köröm miatt (sajnos? szerencsére?) megismerkedtem pár olyan emberrel eddigi 20 évem során, akik nálam... komolyabban? Nem, ez nem jó szó. Talán inkább... megszállottabban szeretik Japánt. (Az ELTE japán szakán ülni azért mégiscsak "komolynak" számít, nem?) És ez miben nyilvánul meg? Amellett, hogy az illető lolita ruhában mászkál a gimnáziumban és fekete csipkésszélű esernyője van, japán nevet ír ki magának. Nem becenevet, nevet. Elképzelhető, hogy a szókincse a szokásos kawaii-hentai-neko triásznál nem terjed tovább, a neve mégis japán. Mert a hasára csapott, és kitalált/összeollózott egyet magának.
(Kis kitérő: félreértés ne essék, nem ítélem el alapjában véve a lolita ruhában mászkálókat, ez is egy formája az önkifejezésnek. Sőt valószínűleg kardoskodnék mellettük, ha vitára kerülne a sor - miért ne vehetné fel az ember azt, ami tetszik neki? De sajnos akivel találkoztam eddig és hétköznapi viseletként kezelte a habos-fodros (mellesleg nagyon szép) csipkekölteményeit, nos, nem tűnt boldog embernek. Valahogy mindig magányosnak és szomorúnak tűnt. Talán ez is az imidzs része volt, de nem az lenne a lényege ennek az egésznek, hogy jól érezze magát az illető? Nem azért veszi fel az egybeszoknyáját, mert így neki jó? Nekem nem így tűnt. Innentől kezdve viszont csak feltűnési viszketegségként tudom kezelni a dolgot.)
Amit "szeretek" még, az a névbe beillesztett becenév. VAN a facebookon becenév-beállítási lehetőség, tessék észrevenni, nagyérdemű. Zárójelben meg fog jelenni az adatlapon ugyanakkora betűkkel, mint a rendes név. Mindenkinek fel fog tűnni, aki valamilyen fatális véletlen folytán a facebook oldalra téved. Így születik meg tehát Németh Luffy Miklós, Anna Seecee Szegedi és Márk MrkZz Bese. (Abba nem is mennék bele, hogy facebookon azt is be lehet állítani, hogy a kereszt- vagy a vezetéknevedet jelenítse meg elsőként.)
Személyes kedvencem a "bárcsak-a-felesége-lennék" vezetéknév-változtatás. Ismét a félreértés elkerülése végett: Robert Downey Jr. az abszolút kedvenc színészem, a 30 Seconds to Mars pedig a kedvenc előadóim közé tartozik (sőt a Requiem for a Dream-et is ütős filmnek tartom), de mégsem megyek el odáig, mint Klaudia Downey Leto. De nem baj, legalább mindenki első ránézésre tudja, mennyire szereti a valószínűleg (de csak valószínűleg) Klaudia keresztnevű lány a fentebb említett két hírességet.
De nem csak a nevekről van itt szó, nem ám :D Van még egy-két olyan divat, ami böki a csőrömet. Ezek egyike a házasodjunk-össze-a-legjobb-barátnőnkkel divathullám. Nem, nem leszbikus párokról van szó. Ismerek leszbikus lányt, nem is egyet. Olyat is, aki kapcsolatban van, de ők érdekes módon nem táblázzák ki ezzel a világhálót. A "nagyon-szeri-szeri", de alapvetően heteroszexuális barátnők közötti házasság viszont igen gyakori. Vagy eljegyzés, vagy kapcsolat, bármi.
Bejelölöm öcsémnek/húgomnak/anyámnak/apámnak/fiamnak/lányomnak az összes havert! Ettől a falra mászok. Komolyan nem értem, valaki magyarázza meg nekem, mire jó? Rámegyek valaki adatlapjára, megnézném például azt, hogy hány testvére van, és azt látom, hogy 13 ember 14 különféle vezetéknévvel mind a rokona. Ismerek olyan családot, ahol három gyerek három különböző vezetéknevet kapott, mert egyszerűen így hozta a sors, de ez nem ugyanaz. Amikor pedig az adott személlyel egykorú osztálytárs/pajti/haver/barinő kerül anyuci/apuci státusba, az megint nagy rejtély számomra. Miért?
Persze jogos a kérdés: miért ne? Nevezhettek paranoiásnak, ha úgy tetszik, de úgy érzem, a legtöbb közösségi oldalakat használó embernek fogalma sincs róla, ki is nézegeti mindazt, amit ő közzétesz. Persze 14 éves korában az embernek nem sok hátránya származhat az ilyesmiből, de én például el tudom képzelni, hogy egy korral haladó, kíváncsibb egyetemi tanár már ránéz a diákja adatlapjára. Ha pedig már valaki munkakereső életkorba lép (vagy akár diákmunkát keres), és beadja valahova az önéletrajzát, annak bizony a HR-esek szerintem sok helyen utánanéznek. Nagyon sok mindent árul el az emberről a profilja, ez tagadhatatlan. Persze aki Yoshimurasato Nakatsukiminato (hasra csaptam, ne keressetek rá) néven fut facebookon, azt nyilván nehezen találják meg, ez tény.
Nem ítélkezem: nyilván mindenre lehet magyarázatot találni, és minden általam említett esetnek lehet olyan indoka, amitől még én is befognám a szájacskámat. Lehet, hogy a 14 külön vezetéknevű testvérke egy árvaházban nőtt fel, és tényleg testvérként tekintenek egymásra. Lehet, hogy a kapcsolatban lévő barátnők valójában leszbikusak, csak titkolják, de mégis szeretnék kiírni a közösségi oldalra. Lehet, hogy mersz vagy felelsz volt a program a legutóbbi kolibulin, és most fél évig Yoshimurasato Nakatsukiminato-ként fut mindenhol a szerencsétlen említett. Bármi megeshet.
Egy kérésem van azok felé, akik ilyesmivel ütik el az idejüket: ne csodálkozzanak, ha előítéletet szülnek ezek az aprónak tűnő beállítások egy profilon. Ne csodálkozzatok, ha üresfejűnek néznek titeket, kedves Vyvcsóók. Ne csodálkozzatok, ha gyerekesnek hisznek titeket, akik a fél baráti társaságot testvérnek tituláljátok. Ne csodálkozzatok, ha nem vesznek titeket komolyan, Németh Luffy Miklósok.
Tudom, hogy egy internetes oldal profilja nem véresen komoly dolog, és talán rajtam kívül nem sokakat zavarnak az előbb említett szokások. De panaszkodni azért még csak szabad :D
(Megjegyzés: Ha bárki a fentebb említett létező emberek közül sértőnek érzi, hogy megemlítettem az írásomban, vegye fel velem a kapcsolatot, és törlöm a nevét a bejegyzésből. Tényleg senkit nem akarok megbántani ezzel.)
Mit lát meg az egyszeri szemlélő, amikor egy facebook profilra téved? Nyilván a képet, de ezt most hagyjuk - mire kattintott rá, hogy eljutott az oldalhoz? A névre. A becsületes, anyakönyvezett, édes szülők által hagyományozott névre. Én elhiszem, hogy Szabó Zoltánként vagy Kovács Annaként nehéz kitűnni a tömegből (legalábbis csak a névvel biztosan), de ez még ne legyen elég ok arra, hogy valami, a nevünktől fényévekre álló betűhalmaz kerüljön ebbe a rubrikába.
Vannak a tipikus "névmenősítő" módszerek, amikkel elég gyakran találkozik az ember: i helyett y vagy ee, v helyett w, és még sorolhatnám. (Talán angolosítani próbálnak?) A kérdésem a következő lenne: mit vár bárki attól, hogy Vivien helyett (ami szerintem egy nagyon szép név), Vyvcsóó-t ír ki? Milyen előnyökkel jár Adríí-nak lenni Adrienn helyett? Az Esztinél (ha már egyszer mindenáron becézgetni akarjuk magunkat) miért jobb az Eszty?
Van ennél jobb is egyébként. Az érdeklődési köröm miatt (sajnos? szerencsére?) megismerkedtem pár olyan emberrel eddigi 20 évem során, akik nálam... komolyabban? Nem, ez nem jó szó. Talán inkább... megszállottabban szeretik Japánt. (Az ELTE japán szakán ülni azért mégiscsak "komolynak" számít, nem?) És ez miben nyilvánul meg? Amellett, hogy az illető lolita ruhában mászkál a gimnáziumban és fekete csipkésszélű esernyője van, japán nevet ír ki magának. Nem becenevet, nevet. Elképzelhető, hogy a szókincse a szokásos kawaii-hentai-neko triásznál nem terjed tovább, a neve mégis japán. Mert a hasára csapott, és kitalált/összeollózott egyet magának.
(Kis kitérő: félreértés ne essék, nem ítélem el alapjában véve a lolita ruhában mászkálókat, ez is egy formája az önkifejezésnek. Sőt valószínűleg kardoskodnék mellettük, ha vitára kerülne a sor - miért ne vehetné fel az ember azt, ami tetszik neki? De sajnos akivel találkoztam eddig és hétköznapi viseletként kezelte a habos-fodros (mellesleg nagyon szép) csipkekölteményeit, nos, nem tűnt boldog embernek. Valahogy mindig magányosnak és szomorúnak tűnt. Talán ez is az imidzs része volt, de nem az lenne a lényege ennek az egésznek, hogy jól érezze magát az illető? Nem azért veszi fel az egybeszoknyáját, mert így neki jó? Nekem nem így tűnt. Innentől kezdve viszont csak feltűnési viszketegségként tudom kezelni a dolgot.)
Amit "szeretek" még, az a névbe beillesztett becenév. VAN a facebookon becenév-beállítási lehetőség, tessék észrevenni, nagyérdemű. Zárójelben meg fog jelenni az adatlapon ugyanakkora betűkkel, mint a rendes név. Mindenkinek fel fog tűnni, aki valamilyen fatális véletlen folytán a facebook oldalra téved. Így születik meg tehát Németh Luffy Miklós, Anna Seecee Szegedi és Márk MrkZz Bese. (Abba nem is mennék bele, hogy facebookon azt is be lehet állítani, hogy a kereszt- vagy a vezetéknevedet jelenítse meg elsőként.)
Személyes kedvencem a "bárcsak-a-felesége-lennék" vezetéknév-változtatás. Ismét a félreértés elkerülése végett: Robert Downey Jr. az abszolút kedvenc színészem, a 30 Seconds to Mars pedig a kedvenc előadóim közé tartozik (sőt a Requiem for a Dream-et is ütős filmnek tartom), de mégsem megyek el odáig, mint Klaudia Downey Leto. De nem baj, legalább mindenki első ránézésre tudja, mennyire szereti a valószínűleg (de csak valószínűleg) Klaudia keresztnevű lány a fentebb említett két hírességet.
De nem csak a nevekről van itt szó, nem ám :D Van még egy-két olyan divat, ami böki a csőrömet. Ezek egyike a házasodjunk-össze-a-legjobb-barátnőnkkel divathullám. Nem, nem leszbikus párokról van szó. Ismerek leszbikus lányt, nem is egyet. Olyat is, aki kapcsolatban van, de ők érdekes módon nem táblázzák ki ezzel a világhálót. A "nagyon-szeri-szeri", de alapvetően heteroszexuális barátnők közötti házasság viszont igen gyakori. Vagy eljegyzés, vagy kapcsolat, bármi.
Bejelölöm öcsémnek/húgomnak/anyámnak/apámnak/fiamnak/lányomnak az összes havert! Ettől a falra mászok. Komolyan nem értem, valaki magyarázza meg nekem, mire jó? Rámegyek valaki adatlapjára, megnézném például azt, hogy hány testvére van, és azt látom, hogy 13 ember 14 különféle vezetéknévvel mind a rokona. Ismerek olyan családot, ahol három gyerek három különböző vezetéknevet kapott, mert egyszerűen így hozta a sors, de ez nem ugyanaz. Amikor pedig az adott személlyel egykorú osztálytárs/pajti/haver/barinő kerül anyuci/apuci státusba, az megint nagy rejtély számomra. Miért?
Persze jogos a kérdés: miért ne? Nevezhettek paranoiásnak, ha úgy tetszik, de úgy érzem, a legtöbb közösségi oldalakat használó embernek fogalma sincs róla, ki is nézegeti mindazt, amit ő közzétesz. Persze 14 éves korában az embernek nem sok hátránya származhat az ilyesmiből, de én például el tudom képzelni, hogy egy korral haladó, kíváncsibb egyetemi tanár már ránéz a diákja adatlapjára. Ha pedig már valaki munkakereső életkorba lép (vagy akár diákmunkát keres), és beadja valahova az önéletrajzát, annak bizony a HR-esek szerintem sok helyen utánanéznek. Nagyon sok mindent árul el az emberről a profilja, ez tagadhatatlan. Persze aki Yoshimurasato Nakatsukiminato (hasra csaptam, ne keressetek rá) néven fut facebookon, azt nyilván nehezen találják meg, ez tény.
Nem ítélkezem: nyilván mindenre lehet magyarázatot találni, és minden általam említett esetnek lehet olyan indoka, amitől még én is befognám a szájacskámat. Lehet, hogy a 14 külön vezetéknevű testvérke egy árvaházban nőtt fel, és tényleg testvérként tekintenek egymásra. Lehet, hogy a kapcsolatban lévő barátnők valójában leszbikusak, csak titkolják, de mégis szeretnék kiírni a közösségi oldalra. Lehet, hogy mersz vagy felelsz volt a program a legutóbbi kolibulin, és most fél évig Yoshimurasato Nakatsukiminato-ként fut mindenhol a szerencsétlen említett. Bármi megeshet.
Egy kérésem van azok felé, akik ilyesmivel ütik el az idejüket: ne csodálkozzanak, ha előítéletet szülnek ezek az aprónak tűnő beállítások egy profilon. Ne csodálkozzatok, ha üresfejűnek néznek titeket, kedves Vyvcsóók. Ne csodálkozzatok, ha gyerekesnek hisznek titeket, akik a fél baráti társaságot testvérnek tituláljátok. Ne csodálkozzatok, ha nem vesznek titeket komolyan, Németh Luffy Miklósok.
Tudom, hogy egy internetes oldal profilja nem véresen komoly dolog, és talán rajtam kívül nem sokakat zavarnak az előbb említett szokások. De panaszkodni azért még csak szabad :D
(Megjegyzés: Ha bárki a fentebb említett létező emberek közül sértőnek érzi, hogy megemlítettem az írásomban, vegye fel velem a kapcsolatot, és törlöm a nevét a bejegyzésből. Tényleg senkit nem akarok megbántani ezzel.)
